A V4 és az ukrán krízis

A rendszerváltozás után megalapított Visegrádi Együttműködés nagy jelentőséggel bírt megalakulását követő első években. A közös kommunista múlt, az euroatlanti integráció közös célja a külgazdasági célok újrafogalmazása sorsközösséget teremtett a négy tagállam között. A NATO és EU integráció után a Négyek nem érezték a szükségét a blokkon belül való egyeztetésre és a csoport találkozóit immár nehéz volt tartalommal megtölteni: Az EU-n belül új szövetségek jöttek létre és a közös érdekérvényesítés nem volt rendszerszintű, továbbá a magyar-szlovák viszony romlása is beárnyékolta a találkozókat.

Az új évezredben katonailag és gazdaságilag megerősödő Oroszország újra relevánssá tette a V4-et. Az ukrán-orosz energiaháború nyilvánvalóvá tette Közép-Európa függőségét az orosz gáztól és a kialakul krízisre adandó válaszok teljes hiányát.

A szovjet időkből származó gázvezetékeket úgy tervezték, hogy azok az egyes országokat egyenként érjék el (A gyermekek által rajzolt napocskát szokták felhozni példának: Oroszország a nap, a vezetékek a sugarak, melyek mind elérnek egy-egy országot). Így alakulhatott ki egy olyan helyzet, hogy Bulgáriától a balti államokig mindegyik országot egy-egy vezeték éri el keletről, azaz Oroszország kis túlzással egyenként zárhatja el a csapot bármelyik országban, a régió államai az infrastruktúra hiánya miatt pedig nem képesek egymással kereskedni. Az ukrán gázvita következtében arra a meggyőződésre jutottak a régió országai, hogy ebben a sebezhető állapotban csak magukra számíthatnak, mert a nyugati államok vagy függetlenek az orosz gáztól, vagy önálló egyezményeket kötnek Moszkvával: A Németország és Oroszország között közvetlenül és más országokat kikerülve megépített Északi Áramlat vezeték Lengyelországban okozta a legnagyobb aggodalmat (varsói lapok Lengyelország négy felosztását emlegették történelmi példaként), míg pl. Berlusconi és Putyin nyílt fraternizálása azt jelentette, hogy Nyugat-Európában nincs meg a politikai akarat az Oroszországgal való szembeszállásra.  Az azóta épülő (magyar-szlovák), vagy megépült (magyar-román) csatlakozó vezetékek azt igazolják, hogy a régió politikai és gazdasági elitje képes a közös döntéshozatalra és a döntések gyors végrehajtására, ha biztonságpolitikai veszélyt kell elhárítani.

A közös érdek felismerése és az ebből következő cselekvés támasztotta fel a Visegrádi Együttműködést. A csatlakozó vezetékek megépítése következtében a régió országai bizonyos korlátok között Oroszországgal szemben közösen léphetnek fel és közösen tárgyalhatnak gázárakról, nagyberuházásokról és geopolitikai kérdésekről. Oroszország már nem képes egyenként „kikapcsolni a villanyt” Budapesten, Varsóban, vagy Pozsonyban, mert ez utóbbi fővárosokban működő kormányok egymás közt is kereskedhetnek. A közös cselekvés lehetősége más területeken is megmutatkozik: Az ukrán krízis alatti budapesti V4-csúcs Moszkvától Berlinen és Brüsszelen keresztül Washingtonig látszott. Egy regionális biztonságpolitikai kérdésben való közös fellépés ígérete (ne legyenek illúzióink, az ukrajnai helyzet biztonságpolitikáról, sőt védelmi politikáról szól) teljesen unikális a Visegrádi Együttműködés történetében és előrevetíti a balti államok és Skandinávia katonai együttműködéséhez hasonló integrált honvédelmi kooperációt. A katonai és hírszerzési együttműködés közös hadgyakorlatokban, védelmi beruházások költséghatékony összehangolásában, vagy akár az ukrajnaihoz hasonló krízishelyzetekben közös erődemonstrációban is végződhet.  Mindehhez sokminden más mellett idő és folyamatos egyeztetés kell. A budapesti és pozsonyi kormányok visszafogott, már-már oroszbarát nyilatkozatai mögött nem csak a Moszkvával megkötött dílek állnak, hanem hogy Varsóhoz, vagy Prágához képest itt később kezdődött meg az integrált visegrádi fellépésről való gondolkodás. A lengyel politikai elit évek óta készül erre az együttműködésre és pontosabban definiálta a saját szerepét.

Egy kiteljesedő visegrádi együttműködés az összes tagállam érdekében áll. Erre a felismerésre immár a négy politikai és gazdasági elit is eljutott és amint láttuk, ez konkrét projektekben eredményre vezetett. A cél az, hogy mindez a politikusok reflexeibe átmenjen, krízis esetén az első telefonhívás ne Berlinbe, vagy Brüsszelbe menjen, hanem Pozsonyba, infrastrukturális beruházásokat ne csak a kelet-nyugati, hanem az észak-déli tengelyen is megvalósíthatunk.

Veress Áron

https://www.facebook.com/eurotlanti

Észak Korea választott

Az eredményen igazából senki sem lepődött meg: a szavazási részvétel 100% volt és minden egyes választópolgár Kim Dzsong Un-ra voksolt. Ez még túltesz a Varsói Szerződés volt tagállamainak eredményein is. Anno maximum 97-98%-ban szavaztak Erich Honeckerre vagy Kádár Jánosra, Észak-Koreában viszont, mind a 687 választókörzetben csak egy képviselő jelöltre lehetett szavazni, aki Kim pártját képviselte. A szavazást bizarr ünnepek kísérték, egymással táncoló éneklő katonák és a terekre kiküldött, kényszeredetten mosolygó lakosok össztánca és a rezsim éltetése dalokban. A fiatal diktátor már több családtagját is kivégeztette, mivel szerinte államcsínyre készültek ellene. Kim Dzson Un megerősítette a határvédelmet is, ám tavaly 1500 embernek sikerült átszöknie Kínába és onnan tovább Dél-Koreába.

Georg Spöttle

https://www.facebook.com/eurotlanti

Megkezdődtek a Paralimpiai Játékok Szocsiban. A képen az ukrán zászlót vivő sportoló látszik. A hírek szerint egyedül és rezzenéstelen arccal képviselte az ukrán színeket.

https://www.facebook.com/eurotlanti

Vitalij Klicsko találkozott Franciaország elnökével, Francois Hollande-dal

Nem a korrupció a gond, hanem az, ha megtudják...



....Legalább is Erdogan, török miniszterelnök szerint. A kormányfő tegnap az RTV csatornán bejelentette, hogy ha pártja, az AKP győz a küszöbön álló önkormányzati választásokon, akkor Törökországban betiltja a facebookot, a youtube-ot és a twittert. A műsorvezető döbbenten visszakérdezett, hogy akkor ezek az internetes oldalak egyáltalán nem lesznek elérhetőek Törökországban? Erdogan erre igennel felelt. Az ok elég nyilvánvaló: Az internetre felkerült több telefonbeszélgetés, amely Erdogant egy korrupt, hataloméhes diktátorként mutatja be. Kenőpénzekre alkuszik több millió dolláros magasságokban olajüzletekért. A felvételek nagyon sokat ártottak Erdogan és pártja népszerűségének. A török parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a telekommunikációért felelős minisztérium bírói végzés nélkül zároljon internetes oldalakt. Már tavaly megtörtént, hogy a youtube hónapokig nem volt elérhető. Az internetes cenzúra miatt komoly tüntetések voltak Törökországban. Erdogan a "Nyugatot" vádolja, hogy az internet segítségével bomlasztja az országát.


Georg Spöttle

https://www.facebook.com/eurotlanti/

Szíria, az elfeledett háború

Ukrajna árnyékában már alig esik szó a szír polgárháborúról. A frontok ott is bekeményedtek. Iszlamista csoportok tartják magukat délen és észak-keleten. Rakka városában a dzsihadisták különadót vettek ki a keresztény lakosságra. Ez a jobbik eset, mivel több keresztényt lefejeztek és lerombolták a templomokat. A béketárgyalások komplett kudarc voltak, mivel a háborús felek nem voltak hajlandók "face to face" tárgyalni, hanem csak közvetítők útján. A lakosság helyzete egyre elkeserítőbb, amint képen is látszik ezrek állnak sorban segélyszervezetek élelmiszer osztására várva. Jelenleg 300 németről tud a BND, akik a radikális muszlimok oldalán harcolnak a közel-keleti országban. Berlin félelme, hogy mi történik ha ezek egyszer visszatérnek Németországba. Elképzelhető, hogy a radikális iszlámra konvertált fiatalok később Európában hajtanak végre merényleteket. Az ország középső részét viszont újra a szír reguláris hadsereg uralja, mivel a libanoni, síita Hiszbollah milícia segítségével Asszad elnök katonái visszafoglaltak területeket az ellenállóktól. Az Islamic State of Iraq and the Levant arabul: الدولة الاسلامية في العراق والشام ad-Dawla al-Islāmiyya fi al-'Irāq wa-sh-Shām lényegében az al-Kaida levantei szárnya, ahol szíreken kivűl, afgánok, csecsenek, pakisztániak sőt európaiak is harcolnak. Céljuk Szíria és Irak területén egy Allah országát létrehozni, akárcsak anno a Talibán Afganisztánban tette.


Georg Spöttle

Egyre nő az orosz csapatok száma a Krím-félszigeten és a tengeri határon
A képen ukrán katonák láthatók, akik elhagyják a laktanyájukat a masszív orosz felvonulás miatt. A túlerővel szemben értelmetlen lenne felvenni a harcot ezért inkább elhagyják a támaszpontot ezzel azt átengedve az orosz alakulatoknak. A Krímen időszakosan az oroszok blokkolták a mobilszolgáltatást ezzel is félelmet keltve és meggátolva az információ áramlást. A Fekete-tengeren is egyre több naszád és komolyabb hadihajó van várakozó állásponton az ukrán tengeri határon. A krím-félszigeti repülőterek, bázisok, kormányépületek, sőt Simferopol városközpontja is orosz kézen vannak. Denis Bresowski, a nemrég kinevezett Ukrán Haditengerészet főparancsnoka vasárnap átállt az oroszokhoz. Az átmeneti kormány hazaárulásért kezdeményezett eljárást ellene. Kérdés, hogy mi Putyin szándéka: egy komplett annektálása a Krímnek vagy csak "ideiglenesen" egy puffer-zónát szeretne létrehozni az orosz kisebbség védelmében? Bár a krími oroszok önálló, szuverén állam létrehozásáról is beszélnek. William Hague, Brit külügyminiszter a 21. század legkomolyabb krízisének nevezte a status quo-t Ukrajnában. Az orosz gazdaság viszont veszít a krízisen az orosz rubel sosem látott mélyponton van és az orsz tőzsde is nagyon negatív tendenciát mutat. Először nyilatkozott Dimitríj Medwedew orosz miniszterelnök, szerinte a megbukatott diktátor janukovics még mindig Ukrajna legitím elnöke. 
Georg Spöttle